Ha a gödöllői kastélyba látogatnék, becsukott szemmel is eligazodnék a padlástól a kert legtávolabbi zugáig, mint ahogy Zádor Anna is emlékezteből volt kénytelen felidézni a gödöllői kertet. Látók sem tudtak volna világosabban, plasztikusabban és emkékezetesebben beszélni.

Aki csak Magyarország EU elnöksége kapcsán látta a gödöllői királyi kastélyt, elképzelni sem tudja, milyen állapotok uralkodtak ott akár még csak két évtizede is. Amikor munkánkat eredetileg VÁTI-sként elkezdtük, az "oroszok még a spájzban" voltak (pontosabban, a lovardában és a kastély - vasbeton kerítéssel lekerített más részeiben-), a kastélyban pedig idősek otthona működött. E munkát később magántervezőként  folytattuk. A kert történetének kutatásában nagy segítségemre voltak a Zádor Anna művészettörténésszel folytatott beszélgetések, aki még látta a Kapossy János publikálta és a háborúban megsemmisült barokk kertterveket.

Sokat beszélgettünk a Horthy-féle gödöllői udvartartásról és eligazítást kaptam több, a kertet éríntő megoldáshoz. (Akkor is nála voltam éppen, amikor Mőcsényi Mihály professzor doktori védéséhez  opponensnek kérte föl Zádor Annát, innentől beszélgetésünket már a professzor eszterházi működésével zártuk...).

Gödöllő kertjének felújításához elsőként készítettünk légifotókat, a infravörös felvételeket a BME értékelte ki a növényzet és a terepviszonyok  feltérképezéséhez. A dendrobotanikai  vizsgálatokat Klincsek Pállal végeztük, az állapotrögzítő fotókat pedig Dolányi Anna készítette. A kerttörténeti kutatásokat pedig a Váci Püspökségnél, bécsi levéltárakban és a Magyar Országos Levéltárban valamint a szerencsi Képeslap Archivumban végeztük. Kutatásainkhoz nagyban hozzájárul Rudolf trónörökös fotóalbuma, amely éppen abban az esztendőben vált nyilvánossá.

A Bernoulli és a Korabinszky Almanachokat az MTA Kézirattárában leltük fel. Tervünk átfogó volt, s nem csak arra a területre korlátozódott, ahol "a papok táncolnak", hanem felölelte a hercegi mulatókertet (ma Erzsébet park) és a kastély főhomlokzata előtti parkrészt is (Hattyús-tó, vadaskert).

Kutatásaink eredményeképpen a régészeti ásatások feltárták a leírásokból ismert "ugróskutakat" tápláló barokk-kori öntözővezetéket és került elbontásra a Horthy idején készült szökőkút a cour d'honneurben, amit ma balluszter zár. Ekkoriban kerültek elő kertet ábrázoló falfestmények az oragerie padlásterében és vált világossá számunkra, hogy a kétkarú kocsifelhajtó körüli terepszint eredetileg lényegesen lentebb volt. In situ küszöbköveket találtam. E tényre felhívtuk az éppen ott kutató művészettörténész, Dávid Ferenc figyelmét is.

Kutatási eredményeinket, terveinket, elképzeléseinket publikáltuk, a terv megvalósításására azonban csak évtizedek múltán került sor, amelyhez közünk -szokásos magyar módon - immáron nem lehetett. Németország egyik vezető faiskolájában járván értesültem a gödöllői faültetésekről is. Én legalább élőben láttam, milyen növények kerülnek majd beültetésre. Szépséghibája a dolognak, hogy mi húsz esztendeje tárgyaltunk a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, hogy neveljék elő a beültetésre tervezett fákat.