Kastélyt vissza nem veszünk (Csákvár...)

Esterházy Péter, a magyar irodalom ismert alakja fejezte ki ilyen tömören véleményét a rendszerváltozást követő kárpótlási őrület kapcsán. Pedig a csárvári kastélyhoz is ezer szállal kötődött családja. Bár ez a rezidencia az egyik legnagyobb a maga nemében, a grófi család később mégis Tatát tekintette inkább otthonának. A korábbi - valószínűleg - Fellner tervezte urasági házból a XVIII. század utolsó harmadában kiépült kastélyhoz kápolna és szinház is tartozott. A 2,5 négyzetkilométeres park mintájául a fertődi kastély parkja szolgált. Eredetileg a francia késő barokk-rokokó formavilágában tervezték, ám hamarosan áttértek az angolpark szellemében a tájképi rendezésre.

A kastély-kert több parkból állt össze: az angolkert mellett megtalálható volt a Fácános-kert, a színi előadásokra is használt Csillag-sétány és az Allée-erdő is. De volt szőlő, gyümölcsös-és zöldségkert, vadaskert, pálmaház, állatkert és méhes is.  Ezt egész vízrendszer egészítette ki, amelyet Böhm Ferenc tervezett. A kert tervezéséből jelentős szerepet vállalt a kastélyszínház akkori díszlettervezője, Pietro Rivetti: erről tanúskodnak gouache-festményei is 1795-ből. A park építésénél a táj adottságait is figyelembe véve, az őshonos cserfák, molyhos tölgyek, kőrisek, juharok közé új fafajtákat telepítettek, amelyeket úgy csoportosítottak, hogy a formák gazdagsága, a tisztások, sétautak, fasorok, színes virágfelületek változatos elhelyezése elragadó látványt nyújtson. Bővizű kútból táplált, mesterségesen kialakított patak segítette a száraz talajú terület jobb vízellátását oly módon, hogy ezzel a kert esztétikai értékét is fokozták.

Lóval működtetett vízemelőgép segítségével juttatták a vizet az épület homlokzata előtti medencébe, ami innen lépcsős, ligetes térszínen keresztül kígyózva, csörgedezve mesterséges tóba ömlött. A kert félreeső pontjain különös formájú kis kerti lakok, pihenőházak, emlékművek álltak. Ezeket a családtagok ajándékozták egymásnak, különböző családi ünnepek, évfordulók alkalmából. Ilyen alkalmakból épült az 1783-as évszámmal jelzett "egyiptomi ház a piramissal", a francia kertekben is dívó "remeteség" és még több, exotikus épület, építmény. Az 1870-es évek végén artézi kutat fúrtak, az elsők egyikét az országban.

Ez a fényes múlt, a II. világháborút követően azonban szomorúan alakult e kastély és a kert sorsa is, mint annyi hasonló épületé az országban. A kastély jelenleg a Fejér Megyei Szent György Kórház  használatában van.

Az intézmény vezetője évtizedeken át dr. Dékány Erzsébet volt, aki, annak ellenére, hogy csak a munkája miatt került a faluba, mindent megtett a kastély régi fényének visszaszerzéséért. Ebben a munkában lehettünk a főorvos asszony segítségére hosszú éveken át. Imponáló volt, hogy egy kórház vezetője laikusként, de becsvággyal (bár költségvetés nélkül...), tanácsaink mellett tudta megújítani a kastály parkját. Segítettünk a takart bellevue tengelyek, védett rálátások kiszabadításában, elvadult parkrészletek megtisztitásában, tájidegen fajok eltávolításában. "Visszafoglaltuk" a korábban a kertből kikerített grottát is. Közvetítésünkkel az Iparművészeti Múzeum raktárából, Békési Éva, az Ötvösosztály vezetőjének segítségével kerültek a kastélyba olyan berendezési tárgyak, vas- és ötvösmunkák, amelyek ma már az épület berendezésének szerves részét képezik. 

A kerttörténeti kutatásokat Sisa József művészettörténész készítette. A történeti kertrekonstrukció, illetve a kert felújítását megalapozó forráskutatáson túl, instrukcióink mentén készültek el a légifotók, a geodéziai felmérések, a növényszelekcós terv, segítettünk az egyre nagyobb problémát jelentő növényvédelem megszervezésében, csakúgy, mint pályázati anyagok megfogalmazásában. Nagy összefogás eredményeképpen, Sánta Zoltán barátom, az Akadémiai Klub titkárának közvetítésével és - részben szervezésében - valósult meg a kastély díszudvarában az Erdődy Kamarazenekar koncertje  2004. júliusának végén.

A hosszabb-rövidebb, de rendszeres csákvári kiruccanások hozadéka a küzdelmes, de örömteli munka mellett az volt, hogy megismerhettem Esterházy Mónika grófnőt, Esterházy Schönborn Margit hercegnőt és Berényi Lászlót, Eszerházy Pál herceg barátját, a család élő "emlékezetét". Éveken át hosszú estéket töltöttünk a család és az ország múltjának felidézésével. A találkozások azután már nemcsak Csákvárra korlátozódtak: ezek színtere később hol Kismarton, hol a bécsi opera, hol egy-egy bécsi kávéház, hol pedig egy főuri lakás lett. Munkánknak ez és a "fejedelmi" ellátás volt a jutalma, hiszen megbízási díjra nem tellett.

 

projekt lista | projekt képek | Nincs kapcsolódó írás
oldalak: