Furcsa sors jutott a budapesti Vigadó térnek, a belváros egykori kedvenc találkozóhelyének. A Pollack Mihály-féle klasszicista Redoute épületét Hentzi tábornok ágyúi rommmá lőtték. A ma is látható épület ezt követően, 1859 és 1865 között épült Feszl Frigyes tervei alapján. Egy darabig németesen Redoutenplazt, majd Vigarda tér lett a neve, majd a ma is használt Vigadó tér. Itt állt korábban a Hangli kioszk és 1896-tól Senyei Károly Vízcsorgató (ürgeöntő) gyermekeket ábrázoló kútja is. Majd szovjet hősi emlékmű került a térre, és 1946-tól Molotovra változott neve is...A Senyei szobor meg a Dagály strandra került, ahol törtölközőt szárítottak rajta az emberek. Mi is így találtunk rá...Jött 1956, s a nép most a szovjet obeliszket rombolta le. Na, de lett helyette másik 1975-ben, "felszabadulásunk" 30. évfordulóján. A tér a nevét 1957-től azonban ismét a romantikus stílusú épülettől kölcsönzi. 

A svéd márványlapokból álló obeliszk a rendszerváltást követően a Kozma utcai Új köztemetőbe került, mi pedig ezt követően nyertünk pályázatot a tér átépítésére. A történet nem volt egyszerű, számatalan Luca-szék elkészülhetett volna a fél évtized alatt, s ma már csodálom, hogy egyáltalán

megvalósulhatott - legalább részben -  tevünk. Tervtanács követett tervtanácsot és tanácsadói értekezlet. A nem megfelelő szakmunka miatt (hogy erősebben ne fogalmazzunk e helyen...) pedig a vízmedence készülő alapját is fel kellett töretni...Nem csoda hát, hogy a budapesti terekre nem illő, sőt tájidegen "nyírfácskák" és ezüstfenyők cseréjére már nem kaptunk lehetőséget. Legalább a csapott kúp alakú tiszafa topiárium, az inkrusztációs kőburkolat és a szőkökút a Senyei-szoborral maradt. S hogy a XXI. században nem lehet tisztességesen megoldani egy ilyen pici szőkőkút vizforgatását, egyszerűen nem fér a fejembe. Nagy melegben rendszerint eutrofizált, poshadt víz fogadja a nagyszámú látogatót. 

Igaz, alkalmanként megjelennek a Főkert emberei, leengedik a vizet, kimossák a medencét, és minden kezdődik előlről. Senkinek sem tűnt, tűnik fel, hogy immáron hosszú évek óta nem ég a tér burkolatba épített díszvilágítása. Eleinte legalább az egyik fele működött,rolex replica de már évek óta a sötétség uralkodik a téren naplemente után. Lassan elkészül (újabb Luca-széke...) a Pesti Vigadó épülete, s a nagyérdemű egy-egy rendezvény, előadás után majd bukdácsol a sötét téren át. Hogy a gördeszkások tönkretették a a szépen fózolt és csiszolt mészköveket?  Hogy immáron két éve üresen áll az egyik kipuszult nyírott tiszafa helye? Kit érdekel? Ez nem látványos, Dunán átívelő gyaloghíd, és nem is szőlőültetvény a vár nyugati oldalán...