Eltűnt egy könyvesbolt Zürichben

Svájcról klisék, sztereotípiák jutnak az ember eszébe: tisztaság van, betartják a szabályokat, a vonatok, villamosok pontosan járnak mint egy "Schaffhausen". A közművek állami kézben vannak, s ellenállnak a (a lakosság támogatásával) a kapitalizálási - privatizálási kísérleteknek. Igaz, nem szerelnek be a vizesek olasz vagy német csaptelepeket, alkatrészeket, mondván, azok "nem felelnek meg a svájci szabványoknak, kívánalmaknak"...

Már megszoktam, hogy a szemetesbe csak a város által kiadott szemetes zacskót lehet beledobni, hogy az autóval még a "saját" ház elől is el kell állni két óránként, hiába fizetnéd meg a parkolási díjat, hogy a közlekedési jegy drágának tűnik, bár fél óráig bárhova utazhatok egy jeggyel (tehát mégsem olyan drága).

Öröm végigmenni a zürichi Lidón, a világhírű szobrokkal, sportpályákkal tarkított és ingyenesen használható, mintegy három kilométer hosszú, sportolásra, pihenésre, strandolásra, rekreációra alkalmas tóparton, ahova egy-egy meleg napon az egész város kivonul.

Az utóbbi években azonban furcsa dolgot vettem észre Zürichben. A "gazdag" belvárosban, azaz a Bahnhofstrasse környékén korábban számtalan lemez- és könyvesbolt vonzotta az érdeklődőket. Ezeket előbb felvásárolta az ottani "Alexandra", azaz, az Orell Füssli, majd szép sorjában be is zárta őket, s ma csupán néhány nagy, pláza-szerű üzlet várja az olvasni vágyókat. A cég monopol helyzetét ma már mi sem bizonyítja jobban, mint hogy honlapjuk címe egyszerűen www.books.ch. A Limmat túlsó oldalán, a zürichi óvárosban volt egy fantasztikus könyvesbolt, ahol építészettel, tájépítészettel, művészetekkel kapcsolatos könyvek, a közeli híres zürichi egyetem tankönyvei voltak kaphatók. Talán nem volt akkora a választék, mint Wernernél a müncheni Türkenstrassén, de mindig zsákmányokkal tele zacskókkal jöttem el onnan. Nos, ez már a múlt. Júliusban hűlt helyét találtam. Mint hallottam, "jogutód nélkül" megszűnt. Kár érte...

 

vissza a hírekhez