Szent Benedek vs Szent Bernát

Ora et labora - imádkozz és dolgozz! - foglalhatnók össze Szent Benedek regulájának lényegét. Elég azonban belelapozni a dél-burgundiai Cluny apátságának történetébe, hogy világossá váljon: a 910-es alapítást követően a gazdag birtokokkal rendelkező rend Clunyben némileg eltávolodott az alapító regulájának néhány ponjtától, s főleg a "labora" szorult háttérbe. Elképesztő gazdagság  jellemezte a Maconhoz közeli egyházi központot. Talán éppen ez késztette Szent Bernátot arra, hogy az alig száz kilométerre északabbra lévő Citeaux-ban rendet alapítson, hogy a bencésektől kivált tarsaikkal visszatérhessenek Benedek eredeti elképzeléseihez. A burgundi városka  latin neve (Cistercium) adta a ciszterci rend nevét.

S bár a későbbi századokban Cluny éppen a lelki megújulás központja lett és fénykorában talán ezer klastrom is tartozott felügyelete alá, a nagy francia forradalom után szinte mindent lebontottak az egykor fényűző városkában. Az elmúlt évtizedekben folytatott sok kutatás és ásatás eredményeképpen mára a látogató képet alkothat, milyen dimenziói is lehetettek e középkori egyházi centrumnak. Citeaux hatása a 13. századra teljesedik ki (a Citeaux-hoz tartozó Clairevaux-i apátságból jöttek Magyarországra is a ciszterciek kolostorokat alapítani). Fontos volt a szerepük a mezőgazdaság, különösen is a szőlőművelés felvirágoztatásában. Citeaux ezúttal nem fért bele az időnkbe (csak egykori szőlészeti-borászati központja a Clos de Vougeot), viszont célbavettük Fontenay-t. Dijon és Auxerre között megannyi látnivaló sorakozik, a teljesség igénye nélkül:a Flavigny apátság, a Bussy-Raboutin kastély,  Alesia archeológiai parkja és természetesen az UNESCO világörökség része, az 1118-ban Szent Bernát által alapított  Abbaye de Fontenay.

Ez a csodálatos környezetben épült apátság a 12-15. század között élte fénykorát, akkor több mint kétszáz szerzetes élt itt. A hanytlás a 16. században jött el, amikortól az apátot immáron nem a szerzetesek választották, hanem a kinevezés királyi kegy lett. A francia forradalom már csak alig egy tucat szerzetest talált Fontenay-ben. 1820-ban a Montgolfier család tulajdonába került (az ő utódaik találták fel a hőlégballont, amit franciául ma is Montgolfiere-nek hívnak....), akik papírgyárat üzemeltettek benne. 1906-ban vásárolta meg rokonaitól Edouard Aynard lyoni bankár, aki a rekonstrukciós munkálatok során megszabadította Fontenay-t ipari jellegétől. Kevés ilyen ápolt kertet és épületegyüttest láttam az elmúlt években. Úgy látszik, néha a magántulajdonnak előnyei is vannak...

 

vissza a hírekhez | projekt képek